Van virágméz, erdei méz, lépes méz, van csurgatott, pergetett, de a „gyártási technológia „mindegyikénél ugyanaz a méhek begyűjtik az édes nektárt, elraktározzák, mígnem cukor vegyületévé válik. Vannak, akiknek kedvenc csemegéjük a méz: ezt tömény állapotban egyenesen a kaptárból veszik ki a viaszréteg alól. Tudni kell, hogy minden jó, tehát hamisítatlan méz ikrásodik. A laikusok ezt gyakran hibának tartják, holott az így „fémjelzett” mézet csak időnként fel kell melegíteni /40-50 fokra/ hogy ismét cseppfolyós legyen. Az időben, jól megérlelt méz sosem romlik. A virágmézek általában világosnak, bár más-más árnyalata van az akácméznek, az almaméznek, a hársméznek, a lóheréből a bogáncsból és még számtalan virágból nyert méznek. Az erdei mézek sötét árnyalatúak,  ez alapanyagot a tűlevelű fák, a tölgy az útilapu és sok lombos fa adja a méheknek. A virágméz 36 százalékban tartalmaz szőlőcukrot /glükózát/ és 39,7 százalékban gyümölcscukrot /fruktózát/, viszont az erdei méz hat különböző cukrot tartalmaz, és ezen kívül még hét bizonytalan eredetű cukorfélét…

A cukor közül a szőlőcukor a legértékesebb, mert a szervezetben közvetlenül gyorsan felszívódik. Nagyon jó hatással van a szívizom működésére, a májra, ahol állati eredetű keményítő /glükogének/ formájában rakódik le és serkenti az ellenmérgek termelését, amelyekkel a máj semlegesíti a szervezetbe került káros vagy mérgező anyagokat.

Minden élő szervezetnek elengedhetetlen szüksége van az un. nyomelemekre és ásványi anyagokra. A mézben minden megvan, amire az embernek szüksége van.

Változatos mennyiségben sok vitamint is tartalma: a B vitaminok mindegyikét, K vitamint /vérzéselállító/, valamivel kevesebb C vitamint, továbbá olyan fontos anyagokat, mint amilyen pl. A PP faktor /értágító, javítja a szövetek oxigénellátását/ Kalóriaértékét, tápanyagok szempontjából a méz több mint 70, az ember számára fontos anyagot tartalmaz. Különösen fontos, hogy a gyerekek rendszeresen fogyasztják a növekedést serkentő anyaga miatt is. Rendkívül jótékony hatással van az ember szervezetére. A felnőtt ember számára a legmegfelelőbb napi adag 100, de legtöbb 200 g arányosan elosztva: reggel 30-60g, a nap folyamán 40-80 g, este 30-60g, két órával étkezés előtt, három órával étkezés után. A gyerekek napi adagja körülbelül 30g. Több nem ajánlatos, mert a szénhidrátok felhalmozódásához vezetne, aminek káros következményei lehetne. Azt mindenki tudja, hogy megfázáskor, köhögéskor mézet kell a teába tenni, de az már kevésbé közismert, hogy éppen ilyen  gyógyító hatással van számos más bajra: a felső légutak megbetegedéseire, a tüdő a szív, a gyomor, a bél, a máj, a vese, az idegrendszer, a bőr megbetegedésére és a legújabb tudományos és klinikai kutatások, tapasztalatok szerint a sugárártalomra is. Előfordulhat túlérzékenység is a mézzel szemben, ilyenkor a mézet ételekbe különböző  élelmiszerekbe vegyítve kell fogyasztani.

A mézet a kozmetikai ipar is felfedezte, sok készítményének arcápoló  szappanok, krémek, arctejek stb. – alapanyagához mézet is ad.